A FELELŐS ÁLLATTARTÁS SZABÁLYAI

Az állatvédők, menhelyek sokszor beszélnek és kihangsúlyozzák a felelős állattartás fontosságát, de mi is ez valójában?! Mostanra már sokan ismerik ezt a fogalmat, vagy legalább hallottak már róla, de sajnos az állattulajdonosok kisebbik fele az, aki ennek megfelelően él együtt állatával, gondoskodik róla. Hazánkban az állattartási kultúra jócskán elmarad a nyugat-európai, amerikai normáktól, de minden állatvédő abban reménykedik és azért küzd, hogy egyszer a mi országunkban is eljussunk legalább ezekhez az országokhoz közeli szintre.

Ennek alapja csakis a felelősségteljes gondolkodásmód kialakulása és elterjedése lehet.

Mit is jelent a felelősség?

Egy felelős gazda, mielőtt magához venne egy állatot, jól átgondolja döntését, utána olvas a választott faj ill. fajta szükségleteinek, hogy milyen környezetre/élettérre, mennyi mozgásra, milyen ellátásra, táplálásra stb. van szüksége… legyen az kutya, macska, hal, madár vagy bármilyen más állatfaj. CSAK azért venni, vagy befogadni egy állatot, mert, pl. divat, vagy mert megtetszett egy filmből, vagy csak mert akarunk egyet,nem felelős gondolkodás. Komolyan át kell gondolni ezt a döntést, mert nem egy tárgyról, hanem egy érző lényről van szó, akiről majd hosszú éveken át gondoskodnunk kell.

CSAK akkor vegyünk magunkhoz bármilyen állatot, ha alaposan és jól átgondoltuk a vele járó felelősséget, kötelezettséget, terheket. A felelős gazda csak olyan állatot vesz maga mellé, akiről élete végéig gondoskodni tud és meg tudja teremteni számára a legoptimálisabb környezetet, életfeltételeket. Tehát egy ÉLETRE választunk, nem csak 1-2 évre, hónapra.

Egy kutya esetében (életkortól függően) 10-15 évről beszélünk (tehát nem néhány hónapra, vagy 1-2 évre kell előre gondolkodni). Egy állat hatalmas kötöttség és felelősség, és nem utolsó sorban anyagi költségekkel is jár, a sok öröm és szeretet mellett, amit nyújtanak.

Családtag/barát

Ezekre az állatokra úgy kell gondolni, mint a családtagjainkra, barátainkra. Szeretetre, gondoskodásra és törődésre van szükségük. A kutyáknak, a legfontosabb a gazdi közelsége és mellette érzik a legjobban magukat. Így attól nem lesz boldog egyikőjük sem, ha az egész életét egy kertben, egyedül kell leélnie. A legoptimálisabb nekik, ha a házban/lakásban együtt élhetnek a családjukkal, nagyokat sétálnak, kirándulnak, foglalkoznak és játszanak velük.

A normális ember-állat kapcsolatnak a szereteten kell alapulnia, mint minden jó kapcsolatnak. Ha már vállaltunk egy állatot, gondoskodjunk róla felelősségteljesen, szeretettel és odafigyeléssel. Annyira sokat tudnak Ők is adni és nem várnak cserébe semmit. A kutya feltétlenül is tud szeretni, így mi is ehhez méltóan bánjunk vele. Tartsuk tiszteletben az Ő érzéseit is, ne csak Önnön igényeinkkel foglalkozzunk.

Megfelelő környezet, Alapvető szükségletek

Miután utána olvastunk a választott állat igényeinek, mielőtt megérkezik otthonunkba, alakítsunk ki mindent a számára. Kutya esetében fontos, hogy legyen egy saját helye, ahová elvonulhat, ahol tud nyugodtan pihenni. A benti kutyusoknál (akár lakás, akár családi ház) ez lehet egy kosár, vagy egy pléd a szoba sarkában, előszobában. Azoknak a kutyusoknak, akiket kint tartanak, azoknak ki kell alakítani egy száraz, szigetelt, meleg helyet, ahová rossz idő esetén behúzódhatnak. Ez lehet akár a kazánházban, garázsban vagy egy jól kialakított, megfelelő méretű kutyaházban. Aki semmiképpen nem szeretné beengedni a kutyát a házba az nagytestű, bundás kutyust válasszon, aki hidegebb idő esetén is jól tudja magát érezni, mert elég nagy a testtömege és a szőre ahhoz, hogy ne fázzon meg. (természetesen a száraz, szigetelt hely nekik is feltétlenül szükséges).

Még egy nagyon fontos dolog! Az a tulajdonos, akinek a kapcsolata ténylegesen a szereteten alapul, az NEM tartja láncon, vagy egy néhány négyzetméteres kennelben a kutyáját. Ha félti a virágokat, vagy veteményest, kerítse el azokat, vagy NE tartson kutyát. Azok, akik csak azért akarnak maguknak egy kutyát, hogy őrizze a házat és csupán egy eszközt látnak benne, semmi többet, NE tartsanak kutyát. Manapság már remek riasztóberendezéseket lehet kapni és azzal nem kell foglalkozni, etetni, orvoshoz vinni stb.

Az utcára került vagy menhelyre leadott állatok nagyon-nagy százaléka kertes-házból vagy az utcáról kerül ki(mert ott nem társnak, családnak választják őt hanem egy eszköznek) Az állat NEM ESZKÖZ! Hanem egy érző, szociális lény! A kutya társállat, és az emberek mellett érzi jól magát, minél több a közös program, foglalkozás, a kutyatartás annál minőségibb. A kutyának szeretetre, elismerésre van szüksége.

Táplálás

A állatok előtt mindig legyen elegendő tiszta, friss víz. A kutya sokkal rosszabbul tűri a szomjúságot, mint az ember. A helyes, minőségi táplálással rengeteg betegséget megelőzhetünk. Fontos, hogy az állatok a nekik megfelelő minőségű, mennyiségű és összetételű tápot kapjanak, tekintettel életkorukra illetve esetleges betegségükre. Minden nap, lehetőleg azonos időben adjunk enni kedvencünknek.

Foglalkozás

A kutyákkal kapcsolatosan rendkívül fontos momentum, a foglalkozás, tanítás. A kutya magától nem lesz jól nevelt és szófogadó. Ha nincs ezen a téren tapasztalatunk, mindenképpen szánjunk rá időt és olvassunk el néhány szakkönyvet, illetve kérjük szakképzett kutyakiképző tanácsát. A kutyasuli is egy remek közös program, amit a gazdik és a kutyák is egyaránt élveznek és más kutyabolond emberekkel is megismerkedhetünk.

Mozgásigény

Minden állatfajnak, fajtáknak egymástól eltérő a mozgásigényük. Ezt is mindenképpen érdemes figyelembe venni mielőtt kedvencet választunk magunknak. Nem csak kutyáknak, macskáknak, illetve nagyobb emlősök, hanem a lakásban tartott kisállatoknak (hörcsög, madár, hal, stb.) is van mozgásigényük, amit még a hazahozatal előtt gondoljunk át és teremtsük meg számára az ideális feltételeket.

A kutyasétáltatás nem csak azért fontos, hogy kedvencünk elvégezhesse a dolgát, hanem főleg azért, hogy kimozoghassa magát, találkozzon más kutyákkal, új szagokkal, ingerekkel, élménydús eseményekkel. Ezért a kertes házban tartott kutyáknak is ugyanolyan szüksége van a rendszeres sétákra, mint lakásban tartott társainak. Képzeljék csak el milyen lenne, ha egész életüket, ugyanazon az X négyzetméteren kéne tölteniük. (szerintem sokan rövid időn belül megbolondulnának...) Ezért is van, hogy nagyon sok kertes házban tartott kutya kiszökik, rongálja a kertet, vagy esetleg depressziós lesz stb… A kutyák igénylik a foglalkozást, a közös programokat. Imádnak részt venni a közös programokon, együtt a családdal.

Tévhit az is hogy a kistestű kutyáknak kisebb a mozgásigénye, mint a nagytestűeké. Ez nem így van, fajtától, típustól illetve temperamentumtól függ, nem a testmérettől!

Egészség

Amennyiben eldöntöttük, hogy vállaljuk egy állatért a felelősséget, figyeljünk oda kedvencünk egészségére. Ennek az alapja, a már előbb említett megfelelő táplálás, vitaminok. Fontos, hogy amint azt látjuk, hogy állatunk másképpen viselkedik, letört, vagy fájdalmai vannak, vagy kevésbé eleven, mint általában, forduljunk állatorvoshoz. Ne próbáljuk meg kedvencünket saját elgondolásaink szerint kezelni, mert számos olyan emberi gyógyszer van, ami az állatokra ártalmas!

A kötelező illetve ajánlott oltásokat mindig időben adassuk be nekik, illetve 3 havonta féregtelenítsük is kedvencünket. Évente legalább egyszer ellenőriztessük kedvencünk egészségi állapotát állatorvosunkkal.

Felelős gondolkodás alapja - utódok

Nagyon fontos! Sajnos azok az emberek, akik nem foglalkoznak állatvédelemmel, vagy nem járnak ki egy-egy menhelyre aktivistaként, nem értik, hogy miért is olyan fontos az IVARTALANÍTÁS!

Minden évben több ezer olyan kutyus/cica jön a világra, ami vagy az utcán, vagy a menhelyeken végzi,és az állatvédők már a jelenlegi kóbor állatokat sem tudják hova elhelyezni. Rengeteg  kóbor állat van az országban, a menhelyek meg zsúfoltak. Nincs annyi potenciális gazdajelölt amennyi állat megszületik évről évre. A menhelyek tehetetlenek és már számos esetben nem tudnak segíteni, mert a kapacitásuk, tartalékaik végesek! És teszik ezt minden fillér nélkül, csupán az állatok szeretete miatt.

A felelős gazdák, akik nem tenyésztők (és itt nem a szaporítókról beszélek, sajnos belőlük van a több!!!) ivartalaníttassák kedvencüket, így megelőzhetőek az esetleges „balesetek”. Ez egyszeri költség, ami utána többszörösen megtérül.

Nem beszélve arról, hogy az ivartalanítással számos súlyos betegséget is meg lehet előzni (daganat, méhgyulladás stb.)! Jól ismert tény az is, hogy az ivartalanított állatok tovább élnek, nyugodtabbak és kiegyensúlyozottabbak.

Óriási tévhit az is, hogy a szuka kutyáknak minimum egyszer elleniük kell!!!Nem kell.

Hatalmas felelőtlenség, ha egy gazda hagyja az állatát indokolatlanul leelleni. Sokkal több a kutya/macska az országban, mint amennyiben állatot tartanának. Természetesen nem az elkötelezett tenyésztőkről beszélek, akik egy adott fajta szerelmesei és alaposon, átgondoltan tevékenykednek, a minőségre törekedve.

A jelenleg kilátástalan helyzet kialakulásáért nagyban felelősek:

- a szaporítók: akik megélhetés céljából, agyba-főbe elletik szuka kutyájukat, össze-vissza pároztatva, csak a mennyiség a lényeg. Nem törődnek azzal sem, hogy utána hova kerül a kölyök, ha nem tudják eladni a kölyköket, a felesleges egyedektől megszabadulnak (nem törődve semmivel). Általában az állatok nincsenek oltva, förtelmes helyen tartják, mintegy futószalagszerűen működtetve telepeket. A kihasznált, idős beteg anyaállatokat, miután már nem hoznak hasznot az utcára teszik, vagy leadják a menhelyekre, vagy agyonverik stb. NE TÁMOGASSUK ezeket az embereket azzal, hogy tőlük veszünk kutyát. Ha mindenképpen egy bizonyos fajtába szerettünk bele, keressünk egy jónevű tenyésztőt és onnan vásároljunk, igaz sok pénzért, de minőségi kiskutyát. Illetve ha csak egy társa vágyunk, keresgéljünk magunknak kedvencet a menhelyeken, fajtamentőknél, ahol csodálatos, kedvesebbnél kedvesebb állatot találhatunk magunknak, akik egy életre hálásak lesznek nekünk azért, hogy meleg otthont biztosítunk neki.

- a másik csoport, akik nagyban felelősek a jelenleg kialakult helyzetért: a kutyájukat nemtörődöm módon tartók és azokat különböző módon szaporodni hagyó tulajdonosok. Szinte minden nap kapunk olyan hívást, hogy leellett a kutyám, és nem tudom, mit csináljak a kölykökkel vagy egyszerűen kiteszik őket az utcára. Ezeknek a tulajdonosoknak sajnos fél év múlva megint fog tüzelni a kutyája és ismételten le fog elleni, és ez így megy évről évre.

Legyünk felelősségteljes gazdik és ivartalaníttassuk kedvencünket!

Egyedi azonosítás

Szintén a felelős állattartás egyik fontos része az egyedi azonosítás. Számos kutyus azért nem kerül vissza eredeti gazdijához, mert megtalálói nem tudják azonosítani.

Ennek a legkorszerűbb módja, egy apró microchip, amit az állat bőre alá ültetnek be. A művelet mindössze annyi időt vesz igénybe, mint egy oltás és nem jár nagyobb fájdalommal sem. Ez a chipszám bekerül egy központi adatbázisba a gazda adataival együtt, így ha az állatot megtalálják és leolvassák az azonosítószámát (állatorvosi rendelőben pl.), akkor már tudják is értesíteni az aggódó családot. Ez a chip egy éltre szól, így érdemes beruházni rá.

Környezet

Mindig legyünk tekintettel környezetünkre. Igenis szedjük össze kedvencünk utána a kutyagumit és ne a játszótérre hordjuk le a dolgát végezni. Sajnos még nagyon kevesen szedik össze maguk után a „végterméket”, pedig ez az egyik fő konfliktusforrás ami fel szokott merülni a kutyákat nem szerető embereknél, érthetően.

A kutyatartás nem azt jelenti, hogy a környezetünknek kötelessége különféle kellemetlenségeket elviselni, hanem azt, hogy kutyát nem tartó, kutyatartó és a kutya úgy él együtt, hogy kölcsönösen tiszteletben tartják egymás életterét. Egyrészt a kutya átveszi a gazda gondolkodásmódját, és aszerint cselekszik, másrészt szocializáció, azaz a gazda tanítása nélkül nem képes a helyes magatartásformákra. Soha nem a kutya hibás, bármi is történik, hanem elsősorban a gazda. A felelőtlen kutyatartás súlyos következményekkel járhat. És a gazda kötelessége a kutyája által okozott kár megtérítése, a különböző szennyeződések eltakarítása is.

A fent felsorolt tényezők az alapjai a felelős állattartásnak és fontos lenne, hogy ezt a gondolkodásmódot egyre többen magukénak érezzék, és ekkor talán elindulhatunk a helyes állattartási kultúra irányába.